A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az irodalom (Az MTA Irodalomtörténeti Intézetének tudományos ülésszaka)	5	
     Sőtér István bevezetője	
     Tolnai Gábor: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a világirodalom	
     Vajda György Mihály: Az Októberi Forradalom és a német szocialista irodalom	
     Kenyeres Zoltán: Költészet és forradalom, vagy a költészet célja. — Szocialista lírai törekvések Angliában	
     Sarbu Aladár: Szocialista realista törekvések az angol prózában az Októberi Forradalom után	37	
     Varga László: Szatíra és groteszk a szocialista drámában	
     Sargina L.: A forradalom és a hőse. — Szovjet költészet a 20-as évek elején	
     Botka Ferenc: A szovjet próza fejlődésének néhány kérdése a 20-as években	
     Nyírő Lajos: A szocialista realizmus elméletének történeti és elvi problémái	
     Zoltai Dénes: Elidegenedés és művészet	
     Bodnár György: A komplex vizsgálat problémái a modern magyar irodalom kutatásában	
     Bojtár Endre: Az irányzatok kérdése a két világháború közötti kelet-európai lírában	
     Miklós Pál: A marxista irodalomelmélet történetéhez	
     Szili József: Stílusirányzat vagy a szocialista művészet reneszánsza?	
     Pirnát Antal felszólalása	
     Szabolcsi Miklós: A szocialista eszmeiség a mai magyar irodalomban	
     Tóth Dezső: A szocialista realizmus jellegzetességei a felszabadulás utáni magyar irodalomban	
     Illés Lajos: Szocialista törekvések mai szépprózánkban	
     Koczkás Sándor felszólalása	
     Sőtér István zárszava	
Köpeczi Béla: Eszmetörténet — irodalomtörténet. (Módszertani kérdések)	
K. Sprigg: A tibeti mássalhangzókapcsolatok fonetikai problémái	
Voigt Vilmos: A folklorisztikai strukturalizmus mérlege és távlatai	
Kiefer Ferenc: A főnévi összetételek vizsgálatának néhány szempontja	
Pándi Pál: „Kísértetjárás" a magyar irodalomban (1830-1848)	
Az afrikai szavak és nevek, főképpen nyelv- és népnevek magyar írásmódja	
Évfordulók — megemlékezések	
Az Osztály életéből	
Szemle