1980/1. szám
Folytonosság és új utak keresése a második világháború után az európai szocialista országok irodalmában, 1945-1950. : Tudományos Tanácskozás Az MTA Irodalomtudományi Intézetében, 1979. Október 2-3.	5-127
Bodnár György: A kontinuitás és diszkontinuitás dialektikus jelensége a történelmi folyamatokban	5-10
Bogdanov, Vaszilij: Az irodalmi korszakváltás problémája történeti-tipológiai megvilágításban	11-14
Szereda, Vjacseszlav: A szocialista irodalmi tradíciók folytonossága és Déry Tibor munkássága 1945-1948 között	15-17
Serlaimova, Szvetlána: Harc az irodalmi fejlődés szocialista útjáért a cseh kritikában 1945-1948 között	18-21
Sziklay László: Kontinuitás és diszkontinuitás (hagyomány és újítás) a felszabadulás utáni, a szocializmust építő cseh és szlovák irodalomban, 1945-1955.	22-28
Horev, Viktor: Az absztrakt humanizmustól a szocialista humanizmusig : Néhány lengyel író eszmei-művészi fejlődése, 1945-1948.	29-37
Kiss Gy. Csaba: Néhány szempont a lengyel és a magyar regény 1945 és 1948 közötti fejlődésének tipológiai összevetéséhez	38-43
Agapkina, Tatjana A.: Zofia Nałkowska művészi evolúciója 1944-1948 között	44-47
Juhász Péter: A bolgár polgári humanista írók életérzésében, világlátásában és ábrázolásmódjában beállt változások a felszabadulás után	48-52
Vujicsics D. Sztoján: Ivo Andrić és Miroslav Krleža műve az új jugoszláv irodalom változó korában, 1941-1948.	53-55
Zirkuli Péter: Az ún. Nagyszebeni Irodalmi Kör és a bukaresti avantgarde írók csoportja	56-61
Salyámossy Miklós: Az átmenet évei az NDK irodalmában	62-65
Bogdanov, Vaszilij: Zárszó helyett	66-68
Szili József: A pártosság és az irodalom	69-82
Kardos András: Júdás vagy Judit (Sinkó Ervin: Optimisták)	83-92
Pomogáts Béla: A romániai magyar irodalom kialakulásának történelmi keretei	93-113
Vásárhelyi Miklós: Katolikusok a szellemi ellenállásban: Beszélgetés Katona Jenővel	114-129
Melczer Tibor: Fenyő Miksa száz éve	130-133
Pécsi György: "...Gyere, gyűjtsük össze a népet..." : Egy amerikai Radnóti-fordításhoz	134-139
Doboss Gyula: Beszédmódváltások egy "megjelenítő" elbeszélésben (Mándy Iván: Látogatás apánál)	140-147
Varga József: Babits Adyról : Dokumentumgyűjtemény	148-150
Bodri Ferenc: Francia nyelvű antológia a magyar aktivizmusról	151-155
Rónay László: Az interjú lehetőségei (Hegyi Béla: A dialógus sodrában ; A magunk vallomási)	156-161
1980/2. szám
Az irodalomelmélet tárgya és módszere : tanácskozás az Irodalomtudományi Intézetben, 1979. Október 15-16.	169-239
Nyírő Lajos: Az irodalomelmélet mint metatudomány	169-178
Bonyhai Gábor: Az irodalomelmélet logikai-szemantikai változásai	179-185
Veres András: Az esztétikai minőségek értékelméleti megközelítésének lehetősége	186-195
Szili József: Az irodalomtörténet elméletének felosztása és az irodalom történeti-tipológiai fogalma	196-200
Szerdahelyi István: Az irodalomtudomány fogalmi rendszere	201-210
Bernáth Árpád: Az elbeszélés vizsgálatának kérdései	211-217
Varga László: Az irodalomelméleti fogalmak alkalmazása kortárs irodalomra	218-224
Horváth Iván: Történeti poétika és magyar irodalomismeret	225-233
Bojtár Endre: Strukturalizmus és "metafizika" között	234-239
Bacsó Béla: A megértés művészete és a művészet megértése : Hermeneutika és esztétika	240-253
Bókay Antal: Pszichoanalízis, freudizmus és marxizmus kapcsolata József Attila világképében	254-272
Szerdahelyi István: Viták és eredmények az 1970-es évek magyar irodalomelméletében	273-286
Bodri Ferenc: Kalandorok se kíméljenek! : Szittya Emilről	287-312
Tasi József: A Bartha Miklós Társaság megalakulása és első évei, 1925-1928.	313-336
1980/3-4. szám
A modern magyar irodalom kibontakozása, 1932. : Az Újvidéki Egyetem XX. századi tanszékének és az MTA Irodalomtudományi Intézet XX. Századi Osztályának közös tanácskozása	345-385
Bori Imre: Egy antológia és "vidéke" (Babits: Új anthológia)	345-349
Kulcsár Szabó Ernő: Az új írók antológiája (Móricz Zsigmond: Mai Dekameron)	350-357
Utasi Csaba: Érték és tendencia Móricz Zsigmond Rokonok című regényében	358-362
Gerold László: Lehetőség és korlát (Molnár Ferenc: Valaki)	363-367
Pomogáts Béla: Költő és táj : Avantgard és folklorizáció a fiatal Radnóti Miklós költészetében	368-373
Bata Imre: Veres Péter '32	374-379
Lichtmann Tamás: Pap Károly 1932-ben : Megszabadítottál a haláltól	380-385
Béládi Miklós: Irodalom és történetiség	386-398
Erdélyi K. Mihály: A szintézis jegyében : Az irodalomtörténeti rendszerezés gondolata a századfordulón s századelőn különös tekintettel Horváth Jánosra	399-419
Reisinger János: Irodalmi gondolkodásunk a századfordulón : Horváth János és Babits Mihály	420-437
Rónay László: Látomás a pusztuló és önpusztító világról : Babits Mihály: Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom	438-447
Imre László: Térszerkezet és időtényezők Ambrus Zoltán Solus eris című regényében	448-460
Fülöp László: Az idő funkciói egy Krúdy-regényben : Boldogult úrfikoromban	461-475
Bakonyi István: A társadalmi cselekvés lehetőségeinek ábrázolása Németh László Emberi színjátékban	476-488
Pomogáts Béla: A nosztalgikus regényíró : Jékely Zoltán fiatalkori regényeiről	489-498
Tüskés Tibor: Az első évtized : Csorba Győző pályakezdése	499-515
Vígh Árpád: Irodalmi művek retorikai elemzése	516-527
Erdődy Edit: Az értékorientációs elemzések I-III. sorozatának néhány tanulsága	528-544
Müller Péter: Műnem és világkép összefüggései a kétféle Tóték-ban	545-555
Mohai V. Lajos: Kiss Ferenc : Az érett Kosztolányi	556-559
Széles Klára: Megközelíthető-e ésszerűen a költészet varázsa? (Cs. Gyimesi Éva: Találkozás az egyszerivel)	560-563