Dezső László: A tipológiai karakterológiáról	11-16
Fabó Kinga: Nyelvhasználat és önazonosítás (Az újabb magyar irodalom egy jellemző tendenciájáról)	17-35
Fónagy Iván: Kifejező szófajváltás költői szövegekben	37-51
Hajdú Péter: A nyelvi változásnak egy különleges esetéről	53-60
Herman József: A latin nyelv fejlődése a római-birodalom provinciáiban: problémák és távlatok	61-67
Hunyadi László: A kétszeres tagadásról a magyarban	69-77
Jeremiás Éva: Diglosszia a perzsában	79-95
Jékel Judit: Emonds dummy-elméletének alkalmazása a magyar szintaxisban	97-112
Kassai Ilona: Fonéma és beszédhang összefüggéséhez: irányítótényezők a fonémaképviseletek alakulásában	113-119
Kenesei István: Stratégiák és típusok a vonatkozó mellékmondatok kialakításában	121-130
Kiefer Ferenc: A magyar aspektusrendszer vázlata	131-153
É. Kiss Katalin-Papp Ferenc: A dz és a dzs státusához a mai magyar fonémarendszerben	155-164
László János: A beszédaktusok "őszintesége", "komolysága" és "valódisága"	165-170
Mártonfi Ferenc: Két jel viszonya - nyelvi jeleken és írásjegyeken példázva	171-200
Pap Mária: Tehát, ugyanis	201-209
Pataki Pál: A francia subjonctif és a magyar kötőmód	211-222
Péter Mihály: Érzelemkifejezés, stílusérték és expresszivitás a nyelvben	223-239
Pléh Csaba: Karl Bühler nyelvelmélete és a mai pszicholingvisztika	241-260
Radics Katalin: Tipológiai és grammatikai jegyzetek a nominális mondatokról	261-283
Szabolcsi Anna: A performatívok szemantikája	285-295
Szende Tamás: Elemi beszédesemény és fonéma	297-306
Szépe György: Jegyzetek a nyelvi tervezésről és a nyelvpolitikáról	307-333
Terestyéni Tamás: Kommunikáció, szándék, jelentés	335-366
Szépe György: Szerkesztői utószó	367-368
Tartalomjegyzék	369-369