1979/1. szám
Bojtár Endre: Az irodalomtudomány újabb feladatairól	5-8
Szegedi-Maszák Mihály: Rétegek a műalkotás jelentésében és befogadásában	9-23
Veres András: Irodalom, politika, társadalmi igények	24-31
Pomogáts Béla: A mai magyar lektűr-irodalom	32-35
Tverdota György: Az eklektikus Ady-kép	36-43
Kántor Lajos: A próza szabadságharca?	44-55
Sipos Lajos: Adatok a Halálfiai geneziséhez	56-74
Bata Imre: Veres Péter	75-88
Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor: A szó, amely a műalkotásban saját keletkezésének szerepét játssza : József Attila költészetének egy jellemző vonásáról	89-99
F. Komáromi Gabriella: Az "idő tudása" mint tragikus vétség (Páskándi Géza: Vendégség)	100-104
Rónay László: Kerényi Károly szuggesztiója - Mátrai László racionalizmusa (Kerényi Károly: Görög mitológia ; Mátrai László: A kultúra történetisége)	105-112
R. Takács Olga: Két bibliográfia (Kozocsa Sándor: A magyar irodalom bibliográfiája, 1961-1965 ; Bér Zoltán: Csáth Géza-bibliográfia)	113-116
1979/2-3. szám
Tudományos emlékülés a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulóján	125-247
Sőtér István: A harmadik évforduló	125-127
Szabolcsi Miklós: Értelmiség és forradalom	128-133
Bodnár György: Irodalmi és társadalmi forradalom a magyar századelőn	134-138
József Farkas: Az alkotó értelmiség és a Magyar Tanácsköztársaság	139-146
Rosszijanov, Oleg: A művész és a forradalom : Alekszandr Blok és Ady Endre	147-151
Rosenbaum, Karol: A magyar forradalmi erők harcának visszhangja a szlovák irodalomban 1918 után	152-161
Flaker, Aleksander: Krleža avantgardizmusa	162-167
Béládi Miklós: Az avantgarde a forradalomban	168-177
Hermann István: A Tanácsköztársaság előkészítése : Lukács és köre	178-188
Köpeczi Béla: Lukács György 1919-ben	189-197
Lück, Georg: A Tanácsköztársaság emléke az emigráns magyar irodalomban	198-200
Klein, Alfred: A forradalmi magyar irodalom hatása a húszas években kialakuló német szocialista irodalmi mozgalomra	201-205
Szkvorcova, Ludmila: A párt kultúrpolitikája és a 20-as évek irodalmi mozgalmai	206-212
Illés László: Az irodalom pártirányításának néhány kérdése a húszas években	213-219
Groznova, Natalja: Alekszej Tolsztoj alkotói fejlődése	220-225
Schiller, Dieter: Író határhelyzetben : Erich Mühsam	226-230
Relinger, Jean: Barbusse, a Clarté-mozgalom és az értelmiség	231-240
Balasova, Tamara: A szocializmus eszméi és a 20. századi francia irodalom	241-247
Szili József: Látópont, kommentár és értelmezés az elbeszélésben	248-260
Kenyeres Zoltán: Lukács György pályaképe a felszabadulás után	261-284
Bacsó Béla: A forma utópiájától az utópia formájáig : Lukács György fiatalkori művészetfilozófiájáról	285-298
Lukácsy Sándor: Bölöni Farkas Sándor	299-304
Sonkoly István: Móricz Zsigmond hatása a magyar zenére	305-310
Pomogáts Béla: A Nyugat és a népies hagyomány	311-318
Oltyán Béla: A magyar szürrealizmus társadalmi kapcsolódásai	319-337
F. Komáromi Gabriella: Farce és filozófia (Illyés Gyula: Bölcsek a fán)	338-343
Hoppál Mihály: Elbeszélés és emlékezet : Tolsztoj-novella egy paraszti elbeszélő emlékezetében	344-355
1979/4. szám
Kibédi Varga Áron: Az irodalomtörténet elméleti problémái	369-376
Béládi Miklós: Irodalomtörténet, kritika, élő irodalom	377-388
Andrási Gábor: A fiatal Kassák Lajos a szocializmusról	389-409
Bata Imre: A Válasz a két háború között, 1934-1938.	410-417
Czére Béla: A magyar tudatvilág betegségei : Kolozsvári Grandpierre Emil regényei	418-432
Irodalom és társadalmi érték: Bevezetés az értékorientációs novellaelemzés módszertanába	433-465